A nyár vége tökéletes időszak arra, hogy eltegyük a hidegebb hónapokra kedvenc gyümölcseinket. Persze nem akármilyen formában. Az aszalás a legjobb megoldás ahhoz, hogy megőrizzék a bennük lévő vitaminokat és hasznos tápanyagokat. Következzen néhány tipp a sikeres aszaláshoz!

Többféle tartósítás létezik, ezek között említhető a szárítás, a füstölés, a fagyasztás, vagy a vákuummal történő megőrzés. Egyáltalán nem jelenti azt, hogy tartósítószert kellene használni, az aszalással sincs ez másképpen. Ez a megoldás már régi időkbe nyúlik vissza, tehát mondhatjuk, hogy az emberiség már nagyon fontos tapasztalatokat halmozott fel ezen a téren. És milyen jól tette!

Amit aszalásról tudni kell

De mi is az az aszalás? Az aszalás során elsősorban a gyümölcsök nedvességtartalmát vonjuk ki, így koncentráltabbá válik az adott élelmiszer. Ez azt jelenti, hogy megnő az energia-, fehérje-, zsír-, továbbá szénhidráttartalma az azonos tömegű friss nyersanyagokhoz képest.

Hogy mennyi vitamin van egy gyümölcsben az teljesen változó. A friss csipkebogyó például négyszer több C-vitamint tartalmaz, mint egy szárított változat, ugyanakkor a B1 és B2 vitaminból az aszalt szilva kétszer, illetve tízszer többet, káliumból pedig az aszalt alma négyszer többet tartalmat, mint egy azonos tömegű gyümölcs.

A hatékony és gyors aszaláshoz nem árt beszerezni egy aszalógépet, amelyből ma már széles választék áll a boltok polcain. Ezek legfontosabb tulajdonsága, hogy egy beépített ventilátor révén egyenletesen oszlatják el a szárításhoz, vagy aszaláshoz szükséges friss levegőt. Vagyis nem fognak bepenészedni a levegőre kitett gyümölcs, vagy zöldség darabok. Mindemellett pedig akár hús-, vagy gombaszeleteket is aszalhatsz velük, tehát tényleg csak a fantázia szab határt annak, mi kerül az aszalógépbe.

Erre érdemes figyelni

Az aszalás megkezdése előtt nem árt figyelembe venni néhány dolgot. Az egyik, hogy az aszalásra szánt gyümölcs legyen ép, egészséges és értett, de nem túlérett. Szintén javasolt megtisztítani a levelektől, mert ugyebár azokat nem szeretné télen rágcsálni, mint egy kis bárány. Az epret, a cseresznyét, a meggyet el kell választani a rajta lévő levélkétől, vagy a szárától.

Vigyázz azonban a szilvával, mert ott kiveszed a szárát, akkor kifolyik belőle a cukros lé és az aszalt gyümölcs ízetlenné és rágóssá válik. Természetesen mondani sem kell, hogy szárítás előtt mosd meg alaposan a gyümölcsöket! Nagymamám arra tanított, hogy a cseresznyét és a meggyet aszalás előtt ajánlott leforrázni, hogy ne repedezzen meg.

Ha nem aszalógépben aszalsz, akkor lehetőleg szellős, szélvédett, árnyékos helyet válassz. Lehetőleg vegyél igénybe egy aszalókeretet, mert így jobban tudnak szellőzni a gyümölcsök. Van aki nyitott sütőajtó mellett szokott aszalni, én nem tudom mennyire hatékony, de elvileg a meleg levegő keverésével hasonló eredményt érhetsz el, mint egy aszaló gép esetén. Arra figyelj, hogy a szabadban történő aszaláskor a gyümölcsöket többször át kell forgatni és így körülbelül 4-10 napot vesz igénybe az elkészítésük. Az elkészült szárított gyümölcsöket én csatos üvegekben szoktam tárolni, így biztosan nem esik bajuk néhány hónapig.

Ha neked is vannak tippjeid az aszalással kapcsolatban, akkor ne felejtsd el megosztani velünk hozzászólás formájában!