Az elmúlt két hónapban tele volt otthon sütött kenyerekkel és pékárukkal a Facebook. Volt, aki még Instára is feltöltötte a végeredményt, bár szerintem ezek között akadt olyan is, aki csak a fagyasztóból előrántott kenyeret sütötte meg.

Ennek ellenére kezdtem cikinek érezni, hogy nem csináltam még kenyeret. Mert most, az ország újraindítása közepette bután fogok pislogni, amikor körülöttem arról beszélgetnek az ismerőseim, hogy mikor kell levenni a jénai tálról a tetőt. Vagy amikor arról, hogy vajon kenyérsütőben, esetleg sima tűzhelyben jobb-e kenyeret csinálni.

Őszintén szólva sohasem foglalkoztatott a kenyérsütés. A kenyérhéj nélküli kenyér készítése igen, mert azt utálom. Gyermekkoromban is mindig kirágtam a belét és a maradékot odadobtam a kutyának, amikor nem látták a szüleim. De rájöttem kénytelen vagyok megtanulni a kenyérsütést, mert amikor átjönnek hozzám a szüleim, rokonaim, vagy a barátaim, akkor előtte tuti lesz valaki, aki bejelenti, hogy süssek otthon kenyeret, mert neki úgy hiányzik az otthon sütött kenyér íze.

Mondjuk ezt a részét megértem, mert amit egyes boltokban kenyér címen árulnak, azt még a rabok is szó nélkül visszadobnák a fegyőröknek egy börtönben. Az én első kenyerem viszont egész jól sikerült. Dacára annak, hogy alapvetően nem vagyok egy Gordon Ramsay, szerintem egész jó lett. És, ami igazán tetszett, hogy különleges illata volt a kenyeremnek, nem az a vakolat szag, amit eddig a hiperekben árult példányoknál éreztem. Szerintem akár az is megcsinálhatja, aki hobbiból készít kenyeret. De lássuk, hogyan csináltam!

Először is ezeket a hozzávalókat kell összeszedni a konyhában:

• 50 dkg finomliszt
• 16 g friss élesztő
• 300 ml langyos víz
• 1 ek napraforgóolaj
• 2 tk só
• 0,5 tk cukor
• margarin

Nekem szinte minden megvolt, kivéve a margarint. Rájöttem, hogy amit én eddig margarinnak gondoltam, az valójában vaj, mert anyám otthon mindent margarinnak hívott, ami kenhető, de szerencsére az egyik maszkos boltos elmagyarázta, mi a különbség. 

Ha minden megvan a fenti hozzávalókból, akkor az alábbi lépéseket kell követni (remélem nem hagytam ki semmit):

1. Vegyünk elő egy nagyobb tálat, öntsük bele a lisztet, majd öntsünk hozzá langyos vizet.
2. Ezt követően morzsoljuk bele az élesztőt, majd hintsük meg egy kis cukorral. Fontos, hogy várjuk meg, míg az élesztő felfut.
3. Adjuk hozzá az olajat, a sót és végül a maradék vizet!
4. Ezután a tésztát kézzel össze dagasztjuk. Állítólag lehet robotgépben is, én még nem próbáltam, de anyám szerint úgy könnyebb.
5. Az összeállt tésztát lefedjük és egy meleg helyre tesszük. Itt van idő néhány tutorial Youtube megnézésére, mert meg kell várni, amíg kétszer akkorára nem kel az élesztő.
6. Következő lépésként vegyünk elő egy sütő formát. Én egy olyan receptet csináltam, ami jénai tálat ajánlott. Nos, ez jó, mert eddig fogalmam se volt, hogy van ilyenem. 
7. Kenjünk ki margarinnal az alsó részét, majd tegyük bele a megkelt tésztát. Ezt követően hagyjuk pihenni legalább 10 percig. Addig legalább te is tudsz pihenni.
8. Ezután vagdossuk be a tetejét és vízbe mártott ecsettel kenjük le a tetejét. Nem árt ilyenkor a jénai tetejét is kicsit bevizezni, hogy ne ragadjon oda a tészta (ezt a tippet is anyámtól kaptam).
9. Végül állítsuk a sütőt 200 Celsius fokra és süssük legalább 20 percig. Ezt követően vegyük le a jénai tetejét és folytassuk a sütést még 20 percen keresztül!
10. Ha szép barnára sült a kenyér, akkor vegyük ki a sütőből, kenjük le vízzel és hagyjuk kihűlni.

Én nagyon meglepődtem, hogy nekem elsőre sikerült. Igaz, a jénai tál mérete miatt kisebb volt, mint egy szokásos bolti kenyér, de nehéz volt megállni, hogy ne zabáljam fel az egészet! Ha neked is van valamilyen tipped, trükköd a kenyérsütéssel kapcsolatban, akkor ne tartsd magadban!